A Peter Joseph által rendezett Zeitgeist: Moving Forward [2011] egy 162 perces filmes munka, mely a Zeitgeist sorozat előző két részben indult vonal folytatása: Egy kritikus pillantás a "Zeitgeist"-ra vagyis a "Korszellemre". A filmsorozat egy kiemelkedő és alapvető tézise, hogy sok, napjainkban alkalmazott fogalom, hiedelem és gyakorlat, melyeket “feltételezettnek“, “adottnak” vagy empirikusnak tekintünk; elfogadott társadalmi megközelítéseink, értékeink nem csak intellektuálisan/történelmileg tévesek, de rendkívül hátrányosak személyes és társadalmi fejlődésünkre és a fenntarthatóságra nézve.
Rövid leirás: szereplo~(k): Necar Zadegan Traci Dinwiddie Gary Weeks Sam Harris Connor Kramme Sabrina Fuster Mary Wells Erin Carufel A film két látszólag homlokegyenest ellenkező nő szenvedélyes találkozását beszéli el. Egyikük az elegáns és kifinomult Elena, (Necar Zadegan, „24”) egy színészből lett lelkész odaadó felesége, anyja egy tizenéves fiúnak. Konzervatív családban nőtt fel, sok éve él unalmas, szerelem nélküli házasságban. Homofób férje élharcosa a meleg házasság ellenzőinek. Másikuk a gyász sújtotta agorafóbiás, leszbikus író, Peyton, (Traci Dinwiddie, „Supernatural”) aki azért küzd, hogy feldolgozza anyja halálát, társa hűtlenségét, saját betegségét. Amikor – egy közös munkában találkoznak – erős kötődés alakul ki közöttük. A barátságból hamar kivirágzik valami mélyebb. A két nő egymásba szeret, mindent elsöprő szenvedélyes viszonyt kezd, de nagyon is tudatában vannak, hogy a közös jövő, lehet, alig több mint egy álom? A film egyszerre bájos, vicces és szívbemarkoló, parázsló és érzéki. A film alapja a rendező, Nicole Conn a saját élete, két kitűnő színésznő főszereplésével, a filmtörténet leghosszabb csók jelenetével – 3 perc 24 mp – , ami megdöntötte a Forgószél rekordját.